Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését.
Jóváhagyta az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács szerdán a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését. Brüsszeli tájékoztatás szerint a két uniós társjogalkotó, az Európai Parlament és a tanács közötti megállapodást a tagállamok EU-s nagykövetei hagyták jóvá.
Elvi megegyezés született a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbításáról és tőkeerejének növeléséről szerdán az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányok képviselői között.
Nagyjából két éve indult el a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap és ezalatt a megkötött megállapodások mintegy 225 milliárd eurónyi beruházást fognak mobilizálni, ami a megcélzott 315 milliárdos összeg 72%-a - derült ki az Európai Bizottság adatközléséből. Mivel eredetileg 3 évre tervezték a Juncker-tervet, így időarányosan teljesen jól áll a megvalósítása, és a siker láttán a Bizottság 500-ra, majd később 630 milliárd euróra akarja felvinni a megcélzott beruházás-mobilizálás összegét.
Egy korábban megnyitott hitelkeret terhére kész kipótolni a budapesti hármas metró finanszírozásából hiányzó részt az Európai Beruházási Bank és a budapesti szuperkórház építését is szívesen megfinanszírozza - többek között erről beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban Vazil Hudák. Az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke múlt héten járt Budapesten, amikor bejelentették a szuperkórház lehetséges helyszínét. Hudák egyébként arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2020 utáni újabb uniós költségvetésben tovább nőhet a visszatérítendő források szerepe, azaz a kkv-knak a kedvezményes hitelek korszakára érdemes készülnie.
Magyarországon immár az ötödik pénzügyi intézménynél is elérhetők a Juncker-terv néven becézett kezdeményezés kedvezményes finanszírozási megállapodásai, ma ugyanis bejelentették az Erste Bank által kötött megállapodást is. Ennek keretében a következő három évben akár 1000 magyarországi kis- és középvállalkozás is kedvezményesen, kevésbé szigorú biztosítékok mellett vehet fel kölcsönöket kétféle konstrukcióban.
Autópálya építésére, felújítására, okos mérőegységek felszerelésére, önkormányzati és vasúti fejlesztésekre is igénybe lehetne venni Magyarországon a Juncker-tervnek is becézett Európai Stratégiai Beruházási Alap forrásait - hívta fel a figyelmet a Portfolio Uniós Források konferenciája keretében Halász Zsolt, az Európai Beruházási Bank budapesti irodájának szakértője.
Ha ennyi régiós ország nem ugrott rá eddig a nagy lehetőségeket kínáló Juncker-tervre, akkor az rosszul volt kommunikálva, de egyúttal Magyarországon is át kell gondolni a gyér érdeklődés okait - jegyezte meg a program fejleményei kapcsán a Portfolio-nak adott kommentárjában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint mindenképpen komolyan kellene venni itthon is az Európai Stratégiai Beruházási Alap kis- és középvállalkozásoknak szóló "lábát", mert azon keresztül olyan garanciavállalási lehetőségeket lehet igénybe venni, amelyekre itthon nagy szükség lenne a kis- és középvállalkozói szektor magasabb kockázatú projektjeinek megvalósításához.
Bár az Európai Bizottságnál hisznek abban, hogy az utóbbi időszak kedvező makrogazdasági fejleményeinek van némi köze a Juncker-tervnek is mondott Európai Beruházási Terv tavaly nyári elindulásának, egyelőre a számok és az eltelt idő ezt nem támasztják alá. Semmiképpen sem szabad lebecsülni azonban azt a potenciális beruházás élénkítő hatást, amit a terv a következő években kiválthat. Ez egyes országokban a GDP fél-egy százalékát is elérheti, és Magyarországon is cégek ezrei fogják megérezni a programot, hiszen már négy pénzügyi megállapodás is született az európai intézményekkel - igaz egyelőre csak kettő nyilvános belőle.
A Juncker-tervnek is nevezett európai beruházási program eddigi eredményeit értékelő vitát tartott szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban, a képviselők egy része pozitívan, más része negatívan értékelte a programot.
Miközben a magyar kormány hónapok óta igyekszik felkészíteni a közvéleményt arra, hogy 2020 után nem, vagy csak csekély mértékben lesznek vissza nem térítendő uniós források, aközben egy szerdai brüsszeli tájékoztatón az Európai Bizottság alelnöke rendkívül fontos, nyugtató tartalmú kijelentést tett. Jyrki Katainen ugyanis azt mondta, hogy a 2020 utáni uniós keretköltségvetésben igenis lesznek vissza nem térítendő támogatások, sőt a pénzek zöme továbbra is ilyen jellegű lesz, igaz növekedni fog a pénzügyi eszközök, azaz a hitelek, garanciák és kockázati tőkére szánt pénzek aránya.
Az első év sikerére tekintettel meghosszabbítja az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működését az Európai Bizottság - közölte Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztos szerdán Brüsszelben, sajtótájékoztatón.
A tegnap reggelre megszületett, sokak által brutális tartalmúnak mondott EU-görög megállapodás utolsó bekezdése említést tesz arról, hogy a következő 3-5 évben összesen akár 35 milliárd eurónyi uniós forrással segítenék az országot a gazdasági növekedés beindításában és a beruházások élénkítésében. De mi ez az összeg és honnan jön? Az alábbiakban ezt mutatjuk be jelen ismereteink alapján.
Ma elfogadta az Ecofin az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendeletet, amely alapján szeptembertől indulhatnak az alap által finanszírozott projektek, azaz ezzel életre kel a Juncker-terv névre hallgató átfogó gazdaságélénkítő stratégia. A hazánk által is támogatott jogszabály a gazdaság fellendítése és a növekedés beindítása érdekében uniós garanciát biztosítana a kockázatosabb hitelkihelyezések esetén. Varga Mihály szerint további lépések szükségesek az európai országok versenyképességének javítására - közölte az NGM.
Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) ma bejelentette az európai beruházási terv részeként azt az első négy beruházást, amelyet már azt megelőzően elkezd finanszírozni, hogy legkésőbb szeptemberig feláll az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI). Az EIB döntése szerint összesen legfeljebb 300 millió eurós finanszírozásban részesül egy Spanyolországban folytatandó egészségügyi kutatás, egy horvátországi repülőtér-fejlesztés, egy ír egészségügyi létesítmény kialakítása és egy Olaszországban megvalósítandó ipari innováció.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
